Az elmúlt években leginkább körtúrákat tettünk hegyikerékpárral, mivel lássuk be, ha megállunk az autóval bárhol, nem árt, ha ugyanoda jutunk vissza a túra végén. Ezt a szabályt felrúgva, idén fittyet hányva a károsanyag kibocsátásnak(2 autó kell a logisztikához), úgy gondoltuk, hogy mint nem annyira elpuhult 3 gyermekes apukákként elkezdjük letekerni a kék túra útvonalát terepen. Az elhatározást tett követte, mindhárman vettünk kéktúra pecsételős füzetet, amit a végén bár nem válthatunk be, de a füzet végigpecsételése inspiráló cél.

Március 21. reggel találkozó helyünk a szárligeti vasútállomáson volt, innen autóztunk át a bodajki vasparipa megállójához, ahol pecsételéssel kezdtünk és elindultunk Csókakőre. Az út leginkább síkon vezetett mintegy 8 km-en át szántóföldek mellett a Bakony-ból a Vértes lábához, remek bemelegítési lehetőséget nyújtva a hegy előtt. Csókakőn a vár alatti parkolóban pecsételtünk és megnéztük a bódékat, hogy mi minden finomságot (pálinkát, lekvárt és miegymást) vehetnénk, de mivel hátizsákunk így is nehéz volt és még vagy 50km állt előttünk, inkább, fel tekertünk MTB túránk 467m es legmagasabb pontjára, ahonnan egy kis fennsíki tekerés után a Géza pihenőről tekinthettük ki a Vértes még igen kopasz fáira. Majd nagyon élvezetes lejtőzés következett Gántra, ahol a helyi étteremben (mellesleg itt volt a következő pecsételő pont is) szuper somlóit ettünk.

Innen kellemesen enyhén emelkedő úton jutottunk el a következő Mindszentpusztára, ahol újra pecsétetünk. Ehhez a kék jelzést el kell hagyni, de külön kék pecsét jel vezetett a célhoz. Innen egy kis ereszkedés után jutottunk át a Csáky vár romjához, ahol néhány fal emlékezik arról, hogy itt valaha vár állott... Volt ellenben a turisták és a kerékpárosok részére jól kiépített pihenőhely is, ahol jót ettünk és mentünk tovább. Ez után egy igen kellemetlen vízmosás következett, ahol az úton annyi fatörmelék volt, hogy még gyalog is nehézséget okozott az előrehaladás, így sokat kellett tolni és cipelni a bringákat az emelkedőn felfelé. Miután ezt túléltük már könnyedén megérkeztünk a kőhányási pecsételő pontra, ahol kisebb múzeumok is megtekinthetők. Mi megtekintésük helyett némi szerviz beavatkozást végeztünk az egyik mountainbike -on. Mikor elkészülünk búcsúzt veszünk Gábor barátomtól, akinek már görcsölt a lába, így ő a hegytetőről legurult immár aszfalton a Bodajkon hagyott autóhoz. Végül ő 68 km-t tekert 955 m szinttel 4 óra 42 perc alatt. Mivel az idő nagyon fogyott Marcival haladtunk tovább.

Innen Várgesztes felé vezetett utunk, ami leszámítva az úton keresztbedőlt fák miatti folyamatos le és felszállást kellemesen tekerhető volt és az élményt csak fokozta a távolban vonuló 4-5 példányt számláló szarvas csoportok látványa. Várgesztesen pecsételtünk egyet, majd a tóparton pihentünk egy kicsit a ránk váró hullámvasút előtt, mert sajnos a szinttérkép alapján látszott, hogy most jön a neheze.

Várgesztes után Bodajkig a meredek emelkedők, a bringa tolás és a lejtős részeken az úton keresztbedőlt fákon való kerékpár emelési vetélkedők maradnak a legemlékezetesebbek. Azért szívesen megemlítem Vitányvár romját, amit mivel tavalyi vértesi túránkon megnéztünk belülről is, most csak alulról fotóztuk le. Szárligetre érkezve már nagyon fáradtak voltunk, így örömmel nyomtuk rá az utolsó pecsétet is a kéktúra füzet 10. szakaszára.

 A mi mérésein szerint is hegyikerékpáros kiruccanásunk során 55,2km-t tettünk meg 1199m szintkülönbséggel és 4 óra 52 percet töltöttünk nyeregben. Ha esetleg utánunk szeretnéd csinálni, vagy csak végig gyalogolnál  a szakaszon a túranyomvonalat gpx formátumát és rengeteg hasznos információt találsz a Kéktúra 10. szakaszának oldalán.

Hasznos linkek:

Kéktúra hivatalos oldala, ami minket is segített a felkészülésben 

Relive oldala ahol a videót készítettük

Turistautak oldala, ahol általában a mtb túráink nyomvonalát tervezzük.

Ha tetszett, oszd meg a cikket másokkal is vagy kövess minket Facebook oldalunkon, hogy a következő túráról se maradj le.